A környezeti hatásoknak ellenálló, egészséges állomány termesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű tápanyagok, különösen a nitrogén alkalmazása. Ha túl kevés a nitrogén, a növény elveszíti színét, elvékonyodik, elgyengül, hajlamosabb lesz a különböző növénybetegségekre. A túl sok nitrogén alkalmazása sem szerencsés, mert az gyenge növekedést idézhet elő és kimerítheti a szénhidrát tartalékokat, ami szintén fogékonnyá teszi a növényt a betegségekre. Köztük azoknak, a környezeti hatások által okozott betegségeknek is kiteszi, amelyeket a kedvezőtlen hőmérséklet vagy a nedvességtartalom idéz elő.
A túl sok nitrogéntartalmú műtrágya alkalmazása a kimosódási veszteség veszélyével is együtt jár, ami a létfontosságú anyagok drága pazarlásához vezet. A nitrogén körforgásának szerepét, valamint a nitrogénveszteség lényegét is érdemes megérteni ahhoz, hogy optimalizálhassuk a műtrágya használatát. Mindez segít a kimosódás minimalizálásában, valamint a környezet esetleges szennyezésének csökkentésében is.
Hogyan működik nitrogén körforgás?
A nitrogén a növény növekedéséhez szükséges legfontosabb makro-tápanyag. Körülöttünk van a levegőben, belélegezzünk, de nem lehet közvetlenül a növényekből hasznosítani. A legtöbb nitrogént a növények az oxidált formájában veszik fel, nitrátként. A nitrogén körforgásának részeként a nitrogén nitráttá alakul a talajon belül.
Nitrogén körgorgás
1. lépés: bemenő anyagok
- A növény egészségének fenntartása érdekében műtrágya formájában nitrogént juttatunk a talajba.
- A talaj mikrobái elbontják az elpusztult növényi anyagokból (levelekből, szárakból, gyep gyökérzetéből) származó szerves anyagokat, a talajba ammónia formájában visszajuttatva a nitrogént.
- A hüvelyesek, mint például a lóhere, képesek a légkörből megkötni a nitrogéngázt.
2. lépés: átalakítás
- A talajban lévő nitrifikáló baktériumok a talajban jelen lévő ammóniumot, amely vagy műtrágyaként vagy szerves anyag lebomlása által került a talajba, nitrátokká alakítják. A folyamatért, melyet mineralizációnak neveznek, leginkább a baktériumok és a sugárgombák felelősek.
- A hüvelyes növények gyökérrendszerében jelen lévő nitrogénmegkötő baktériumok a nitrogéngázt nitráttá alakítják.
3. lépés: felvétel
- A növények felveszik az elérhető nitrátot a talajból, amelyet a növekedésükhöz használnak fel.
4. lépés: veszteségek
- A kimosódás – az oldott tápanyagok lefelé irányuló mozgása a talajon keresztül. A kimosódás felelős a talaj nitrogénveszteségének nagy részéért. A növények gyökerei alatti mélységig lejutó nitrogén elvész a termesztett növények számára, miközben szennyezi a környezetet, és felhalmozódik a talajvízben.
- Elpárolgás – az ammónium formájú nitrogén vegyületből 6,5 pH érték felett felszabadul az ammónia gáz
- Denitrifikáció –levegőtlen körülmények között a talajbaktériumok hatására a nitrát visszaalakul
Hogyan vész el a nitrogén a kimosódás során?
A nitrogén különösen hajlamos a kimosódásra, mert nem csak, hogy az emberek alkalmazzák a legnagyobb mennyiséget belőle a növekedés ösztönzése érdekében, de jól oldódik vízben, tehát módfelett mozgékony.
A kimosódás alapú nitrogénveszteség általában magasabb a nedvesebb területeken, mint a szárazabbakon, mivel az eső vagy öntözés mennyisége meghaladja a párolgási szintet, az erősíti a víz lefelé irányuló mozgását a kapillárisokban.
A könnyű, homokos talaj átereszti a vizet, és alacsony tápanyagmegtartó funkciója miatt eleve hajlamosabb a kimosódás általi tápanyagveszteségre, mint például az agyagos, kötött, vagy magas szerves anyag tartalmú talaj.
Nitrogén kimosódása a gyökérzónából
A legfontosabb tanácsok a nitrogénveszteség minimalizálásához
- Csak annyi nitrogént használjunk, amennyit a növény igényel; gondosan mérlegeljük az épp aktuális növekedési periódust. A túl sok nitrogén használata elgyengítheti a növényt, valamint csökkentheti a létfontosságú szénhidrát-tartalékait. A nitrogén túladagolása esetén a nem hasznosuló rész a talajtípustól, és az időjárástól függően veszteséget okozhat.
- Mindig megfelelő összetételű műtrágyát kell alkalmazni. Szárazságban javasolt műtrágyázás utáni beöntözés. A nedvesség szükséges, hogy a nitrogén feloldódjon, és hogy a növény azt hasznosítani tudja.
- A kimosódás megelőzése érdekében fontoljuk meg lassú oldódású műtrágya alapanyagként való használatát. Maximális biztonsághoz használjuk burkolt, szabályozott tápanyag leadású terméket! A bevont szemcsék granulátumai felszívják a vizet a félig áteresztő burkolaton keresztül. A tápanyagok a burkolaton belül feloldódnak. Ahogy a talaj hőmérséklete emelkedik, a granulátumon belül ozmotikus nyomás keletkezik, amelynek hatására a tápanyagok a bevonaton át kiürülnek a szemcséből. A tápanyagok távozási sebessége a talaj hőmérsékletétől függ, ami megfelel a növény növekedési ütemének is. Hidegebb időben a tápanyag leadás üteme lassul, fagypont körül teljesen le is állhat. A hatástartam a hőmérsékleten kívül a bevonat vastagságától is függ: 1-2 hónap és 8-9 hónap között mozog. A talaj típusa, kémhatása, és nedvességtartalma nem befolyásolja az oldódási folyamatot. Mivel a leadás egyenletes, nincs kezdeti nitrogén túladagolás okozta „robbanásszerű” növekedés. Ehelyett a tápanyagok lassan oldódnak fel, amiket a növény hatékonyan fel tud használni ahhoz, hogy egészséges, erős állomány fejlődjön.
- Legyen elfogulatlan a műtrágya kiválasztásával kapcsolatban. Az évszakra és az éppen érvényes időjárási viszonyokra tekintettel válassza ki, hogy granulátum, vagy inkább folyékony formátumot vásárol. A granulátum a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbben alkalmazható tápanyagforrás. Amennyiben szükség van a növekedés irányítására, gyors reakcióra (pl. hiánytünetek jeletkezése esetén) vagy az időjárási viszonyok nem kedvezőek a granulátum formátumú műtrágya használatához, fontolja meg a folyékony állagú termék használatát. Ezek a termékek alacsonyabb tápanyagtartalmúak és a többször, de keveset alapon kell alkalmazni – attól függően, hogy fejlődése során épp mennyit igényel a növény. A folyékony műtrágya, megfelelő vízmennyiséggel, lombtrágyaként, közvetlenül a növényi levélen is alkalmazható, ezáltal a kimosódás minimálisra csökken. Az eredmény rendkívül gyors lehet, ám a tápanyag gyakori alkalmazására van szükség.
- Olyan szakszerű termesztési eljárást alkalmazzon, amely elősegíti egy egészséges, mély gyökerű növény fejlődését. Ne használjon túl sok öntöző vizet. A túl sok öntözés sekély gyökerű állomány kialakulásához vezethet. Fontolja meg az öntözés időpontját, mennyiségét, időtartamát, valamint gyakoriságát.
- Bizonyosodjon meg arról, hogy a talaj megfelelően levegőztetett és optimális a vízelvezetése. A rossz vízelvezetés tömörödést okozhat, a szerves anyagok bomlásához vezet, kedvezőtlen hatással van a talaj kémhatásra, és végső soron gyengén fejlett gyökerű növényt eredményez, így a tápanyagok felvétele csökken.
Összességében a nitrogén nélkülözhetetlen a növény növekedéséhez, de különösen hajlamos a kimosódásra. Amennyiben gondosan választja meg a műtrágyát, annak dózisát és alkalmazásának idejét, csökkentheti a kimosódás általi veszteségek mennyiségét. Bevont szemcséjű műtrágya (CRF) vagy lassú oldódású granulátum (SRF) használatával jelentősen csökkentheti a kimosódáshoz kötődő környezeti veszteségek mennyiségét, így optimális energiaráfordítással egészséges, jó minőségű növényállományt kaphat eredményül.
