Címkék: agromaster , sárgarépa ,
Magyarország éghajlata, időjárási viszonyai kedvezők a sárgarépa szabadföldi termesztéséhez: hazánkban megfelelő fényviszonyok és kielégítő hőmérséklet jellemzők, az aszályos területek vízhiánya pedig öntözéssel pótolható. A termeszthetőség korlátozó tényezője a talaj lehet, bár a szélsőséges talajtípusok kivételével – futóhomok, szikes és köves, valamint túlságosan kötött talaj – a sárgarépa valamennyi talajon eredményesen termeszthető. A sárgarépa azonban elsősorban a mély termőrétegű, laza és középkötött, humuszos talajok növénye. A humusztartalom növekedésével a termés mennyisége is arányosan növekszik: a nagy termések egyik feltétele az 5-7%-os humusztartalom. Kémhatás szempontjából a sárgarépa a közömbös, illetve közömböshöz közeli talajokat kedveli (pH=5,3–7). Gyengén savanyú talajokon jobban fejlődik, mint gyengén lúgos talajokon, ám erősen savanyú/lúgos talajokon már nem várható kielégítő termés (<pH=5 és >pH=8).
Magyarországon a sárgarépa-termesztés komoly gazdasági jelentőséggel bír, hiszen a feldolgozóipar és friss fogyasztás nélkülözhetetlen alapanyaga. Már viszonylag kis területen történő termesztésével is jelentős árbevétel realizálható, munkafolyamatai pedig – a vetéstől, a betakarításon át, a post harvest technológiákig – nagy mértékben gépesíthetők, ami a termesztők számára további gazdasági előnyökkel bír. Mindezek mellett a kulináris élményekben gazdag magyar konyha pótolhatatlan alapanyaga.
A sárgarépa az egyik legjobb tápanyag-hasznosítású zöldségfélénk. Termesztésének fontos tényezője, hogy bár viszonylag nagy tápanyag-igényű zöldségkultúra, nitrogénből nagyobb mennyiséget igényel, mint káliumból és kalciumból. A nitrogén növeli a sárgarépa karotintartalmát, de a kezdeti fejlődési stádiumban a növény nem képes azt hasznosítani. Ezért van kiemelt jelentősége a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyáknak, illetve a tenyészidőszak második felében kiadott lombtrágyáknak, mikor az optimális N:K arány 1:2, így az intenzív kálium-felvétel mellett kellő mennyiségű nitrogén is a növények rendelkezésére áll. A sárgarépa kálium-igénye tehát a termesztési periódus második felében megugrik: a kálium ekkor jelentős termésnövelő hatással bír. A nagy adagokat tartalmazó hagyományos műtrágyák azonban kedvezőtlenül megemelik a talajok sókoncentrációját (EC), melyre a sárgarépa rendkívül érzékeny. A túlzott nitrogén-adagolás pedig nitrátfelhalmozódást is okozhat a gyökértestben, ami megakadályozza a termés biztonságos fogyaszthatóságát és ipari felhasználhatóságát. Erre jelent megoldást az Agromaster szabályozott tápanyag-feltáródást biztosító, ásványi alaptrágya használata. Az Agromaster burkolt szemcséiből meghatározott idő alatt, lassan és egyenletesen táródnak fel az ásványi tápanyagok – köztük az egyik legfontosabb, de legkönnyebben kimosódó nitrát- nitrogén – így szabályozottan és folyamatosan, mindig a növény adott fejlődési fázisának megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. A feltáródást a talajhőmérséklet szabályozza, mely tökéletesen összhangban áll a növények életfolyamataival, így a gyökérzónában káros sókoncentráció nem halmozódik fel.