Címkék: agroleaf

A szárazság sokkoló hatása az egyik fő stresszfaktor, mely a világ minden táján drasztikusan befolyásolja a növénytermesztést. A súlyos szárazság komoly kihívásokat jelent a növények túlélése szempontjából, és mivel hatással van a növekedésre, csökkenti a betakarítható termés mennyiségét, minőségét.

A növények védekező mechanizmusokkal reagálnak a különféle környezeti behatásokra. A belső hidrosztatikus nyomás (turgornyomás) fenntartásának érdekében a növények az ozmózis – szabályozó vegyületek felhalmozódásával érik el a párologtatás sebesség csökkentését, és a légcserenyílások bezárásával segítik elő a szárazság okozta stressz drasztikus hatásainak minimalizálását.

Tehát a korlátozott vízkörülmények hatására csökken a nedvesség szállítása a növényben, emiatt kisebb a tápanyagok felszívódásának mértéke és sebessége is.

vízhiány

Tartós szárazság esetén a növények kevesebb tápanyagot tudnak felvenni

A vízhiányos állapotban lévő növények számára elérhető tápanyag koncentrációjának csökkenése azzal is magyarázható, hogy ha korlátozott nedvesség áll rendelkezésre, a talajban lévő pórusokban levegő veszi át a víz helyét. Így a gyökérzónából áramló tápanyagok aránya és tömegáramlása is kisebb, s ennek következtében ezek a tápanyagok kevésbé válnak elérhetővé a növények gyökerei számára.

A tápanyagok lombozaton keresztüli kijuttatása szárazság esetén egy alternatív és hatékony megközelítés lehet a tápanyagok hozzáférhetőségének javítására. A levélzeten alkalmazott NPK műtrágyák jelentősen hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez.

Azok az életfolyamatok, amelyek segítségével a levélzeten alkalmazott tápanyagok felszívódnak, a gázcsere nyílásokon és a levél bőrszövetében található hidrofil pórusokon keresztül történnek.

Az NPK-alapú műtrágyák alkalmazása a szárazság-stressz-tolerancia index fenntartásával, ozmotikusan segít megfelelő szinten tartani a növények vízállapotát. A nitrogén jelenléte szükséges a sejtek számának, méretének, a fotoszintetikus aktivitás növeléséhez.

Aszályos körülmények között a fotoszintézis sebességének csökkenése feltételezhetően a gázcsere nyílások bezáródásának tudható be, ami a levél szénfelvételét korlátozza. A levélzeten át alkalmazott nitrogén növelte a fotoszintézis sebességét a vízhiány okozta stressz alatt álló különböző növények, például kukorica és búza esetében.

A tápanyagok lombozaton keresztüli kijuttatása szárazság esetén egy alternatív és hatékony megközelítés lehet a tápanyagok hozzáférhetőségének javítására.

A tápanyagok lombozaton keresztüli kijuttatása szárazság esetén egy alternatív és hatékony megközelítés lehet a tápanyagok hozzáférhetőségének javítására.

A foszfor levélen át történő alkalmazása egyre fontosabbá válik, mert a foszfor diffúziós együtthatója (egységnyi idő alatt, egységnyi felületen áthatoló anyag mennyisége) a talajban igen alacsony, azaz a foszfor nehezen mobilizálható. A gyökérzóna felvehető foszfortartalma hamar kimerül, és a legtöbb növény nem tudja azt megkötni. Korlátozott nedvességtartalom esetén pedig a felvehető foszfor jelenléte különösen fontos, mert a foszfor segíti a korai gyökérnövekedést, a kálium pedig növeli a gyökértömegét és a hosszát.

A megfelelő gyökérzet döntő szerepet játszik a mélyebb talajrétegekből származó víz megszerzésében. A gyökérnövekedés elősegítése növelheti a növények víz- és tápanyagfelvételét. Az enyhe vízhiány alatt lévő, foszforral kezelt búza növényeknél javult a vízfelhasználás hatékonysága. A foszfor vízhiányos stressz állapotában lévő növények növekedésére gyakorolt pozitív hatásai annak tulajdoníthatók, hogy növekszik a foszfor hatékonysága, a gázcsere nyílások elektromos vezetőképessége és a vízhasznosítás mértéke.

Idén az aszály miatt porszáraz földbe kerültek a magok. A talajművelés további eróziót és talajromlást okoz.

Idén az aszály miatt porszáraz földbe kerültek a magok. A talajművelés további eróziót és talajromlást okoz.

A kálium jelentős szerepet játszik a gázcserenyílások nyitásában és zárásában, ami szabályozza mind a szén-dioxid (CO2) bejutását a növénybe, mind pedig a vízkibocsátást a levegőbe. Ebből kifolyólag a kálium pozitív hatással lehet a növényi gázcsere folyamatára is. Alkalmazása édesburgonyán, szárazság-stressz körülményei között azontúl, hogy javította a fotoszintézis és a transzspiráció sebességét, növelte a sejt közötti állomány szén-dioxid koncentrációját is. Kísérletileg igazolták azt is, hogy a levél kálium koncentrációjának növekedése a turgornyomás fenntartása által csökkenti a napraforgó vízpotenciálját.

Az aszályos, vízhiányos területekre, időszakokra vonatkozó megoldásként olyan lombtrágyák jöhetnek szóba, melyek tiszta hatóanyagokat tartalmaznak, alacsony a klórtartalmuk és egyáltalán nem tartalmaznak nehézfémeket. Egyes lombtrágyák specifikus összetételűek, mezoelemeket (pl. kalcium és magnézium) valamint mikroelemeket is tartalmaznak. A kelatizált formában lévő mikroelem csomagok a lombtrágya optimális felszívódását is elősegítik, így használatukkal gyors növényi reakció érhető el.

A szárazság miatt a gyökerek tápanyagfelvevő-képessége csökken. Különféle kondíciónálókat, hatásfokozókat is tartalmazó levéltrágyák különösen sikeresen alkalmazhatók az vízhiányos állapotok leküzdésére.

A szárazság miatt a gyökerek tápanyagfelvevő-képessége csökken. Különféle kondíciónálókat, hatásfokozókat is tartalmazó levéltrágyák különösen sikeresen alkalmazhatók az vízhiányos állapotok leküzdésére.

Aszályos időszakban csak olyan lombtrágyák jöhetnek szóba, melyek tiszta hatóanyagokat tartalmaznak, alacsony a klórtartalmuk és egyáltalán nem tartalmaznak nehézfémeket.

A prémium minőségű lombtrágyák hatóanyag tisztaságának, magas koncentrációjának köszönhetően alkalmazásakor kis mennyiség is elegendő. A teljes oldhatóság egyszerűvé teszi a tankban történő keverést, és kiküszöböli a permetezőfej eltömődésének kockázatát. Alkalmazás előtt vélszerű ellenőrizni, hogy a lombtrágya keverhető-e növényvédelmi szerekkel, így egy menetben ki lehet juttatni a tápanyagot a permetlével.